A több száz milliárdos dél-budai ingatlanfejlesztési projekt csak évek múlva fejeződik be, azonban a főváros első felhőkarcolójának átadására már nem kell túl sokat várni. Az előzetes tervek szerint a 120 méteres magasház építése jövőre kezdődhet, azonban az új építészeti koncepciót még nem mindenki fogadja egyértelmű lelkesedéssel.

Lakások, irodák és kikapcsolódás egy helyen – így hirdetik a Budapart névre keresztelt lakónegyedet a honlapon. A terület, ahova a lakó- és irodakomplexum épül majd, már régóta kihasználatlan, ez a rész a Kopaszi-gát északnyugati része. A lakókat és a szélesebb közvéleményt azonban megosztotta az az elképzelés, hogya dél-budai beruházásban helyet kapna egy 120 méteres magasház is, amely a főváros első felhőkarcolója lenne.

Ezért szerdán lakossági fórumot tartottak Gajárszki Áron LMP-s képviselő moderálásával. A beszélgetésben részt vett Takács Viktor, Újbuda főépítésze, valamint Bardóczy Sándor tájépítész.

A dél-budai beruházás a Kopaszi-gát már rendbe tett környezetét, épületeit természetesen nem érinti. A fejlesztés nem a Duna partján, hanem a Lágymányosi-öböl másik két oldalán zajlik. Északról a Dombóvári út, nyugatról a Budafoki út, délről a kelenföldi erőmű határolja. 

Az új negyedbe körülbelül 2500-3000 lakást (nagyjából 4-5 ezer emberrel számolnak), irodaházakat, egy szállodát, illetve kereskedelmi egységeket terveznek. Körülbelül30 ezer főre számítanak, akiket az új komplexumoknak ki kell szolgálniuk.

A beszélgetésben részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a városfejlesztési beruházás legérzékenyebb pontja a magasház felépítése, aminek a megítélése jelenleg szinte csak érzelmi alapon történik. Takács azt is mondta, hogy a budai felhőkarcoló nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő a maga körülbelül 33 emelet magasságával. Bardóczy Sándor tájépítész pedig megjegyezte, a magasházak vagy másképpen felhőkarcolók régóta jelen vannak a világban:

számos példát lehet találni Európában is, például Barcelonában, Londonban, de elég, ha a közeli Bécsbe vagy Varsóba látogatunk el.  

Bardóczy szerint ezeknek a megvalósulása szintén vitát eredményezett valamennyi nagyvárosban. A szakember emlékezetett arra, hogy Párizsban a Tour Maine-Montparnasse, ami egy 210 méter magas irodaház a Montparnasse negyedben, szintén heves érzelmeket váltott ki a franciák körében a 70-es években, mint ahogy az Eiffel-torony megépítése is a 19. század végén. 

Takács Viktor, Újbuda főépítésze szerint az új beruházás a tervezett magasházzal együtt jól fog funkcionálni a kerületben, illetve a főváros szerkezetében. Emlékeztetett a Kopaszi-gát korábbi rendbetételére is, amely jó példával szolgál, és bizonyítja, hogy egy magánbefektetés hosszú távon számos pozitív hozadékkal szolgálhat a közösség számára. Ezt továbbra is ki akarja használni az új városfejlesztési koncepció, hogy meg kívánják őrizni a környék zöld parkjait is.

Az épületek közös tulajdonsága, hogy mindegyikhez közvetlenül tartozik egy-egy nagyobb zöldfelület. A lakónegyed közepén lesz egy központi park, a tervek szerint szellős közösségi terekkel próbálják segíteni a helyiek és az odalátogatók kikapcsolódását.

A kerület lakóiban az a kérdés is felmerült, hogy a környék hogyan fog elbírni további 30 ezer embert, akik között lesznek ingázók és új lakástulajdonosok is. Takács szerint városfejlesztési szempontból igenis érdemes Budapest belsőbb részeit fejleszteni, és beruházásokkal elérni azt, hogy a fővárosból ne csak az agglomerációba költözzenek, illetve járjanak ki dolgozni, hanem ezt a folyamatot valamennyire meg is lehetne fordítani.

Bardóczy szerint maga a magasház építése mögött is lehet racionális döntést találni, hiszen a fővárosnak még mindig vannak olyan üres területei, ahol egy ilyen beruházást lehetne hasznosítani. A tájépítész szerint azonban erre a beruházásra lehetne alkalmasabb környezetet is találni.

A magasház felépítésének az engedélyezéséről a kerülettel és a fővárossal közösen döntöttek.

Forrás:origo.hu

Forrttp://www.origo.hu