Talán még kevesen tudják a társasházi lakók közül, hogy idén január elsejéről több ponton is módosult a társasházi törvény. Alábbi cikkünkben most a legfontosabb változásokat soroljuk fel.Az új szabályozás értelmében már könnyebb fellépni a közös költséget nem fizető lakókkal és a hanyag közös képviselőkkel szemben, de a rendkívüli kiadásokkal kapcsolatos rendelkezések is változtak. A társasházak panaszainak felügyeleti szerve pedig az ügyészség a lett.

Részletesebben az alábbi szabályok módosultak:

- A lakó műszaki ok vagy rendkívüli esemény esetén köteles beengedni a lakásba a közös képviselőt vagy annak meghatalmazottját.

- Nagyobb házak (50 albetét vagy 10 milliós forint forgalom felett) esetében kötelező mérlegképes könyvelő szakmai tudását igénybe venni a lakókból alakult számvizsgáló bizottságnak.

- Személyi nyilvántartás is fontos új szabály, a közös képviselőnél be kell jelenteni a tulajdonos-változást (ha máshol lakik, a bérlő vagy használó), nevét, ill. a lakásban lakók számát, ha valamelyik közüzemi díjat a lakók száma szerint kell fizetni. A törvény azt is szabályozza, hogy a személyi nyilvántartásba ki nézhet bele.

- Amennyiben valamelyik lakónak hat havi elmaradt a közös költség tartozása halmozódott fel, bírósági eljárás indítható ellene. Azonban a fizetési felszólítások át nem vételével már nem lehet megúszni a bírósági eljárást, az új törvény szerint ugyanis kétszeri sikertelen kézbesítése után is jogi útra terelhető a nem fizető lakók ügye. Az eljárás végrehajtással is zárulhat, aminek következtében a lakóközösségnek lesz egy végrehajtható döntés a birtokában. Az új jogszabály szerint a bíróság a kézbesítési vélelmet is elfogadja, a jogerős végzés után pedig bírósági végrehajtó is felléphet a nem fizető lakossal szemben. Egy végrehajtónak pedig sokkal több jogi lehetősége van, mint a lakóknak vagy a közös képviselőnek. Megtudhatja a lakcímét, a munkahelyét, más ingatlanait, és az adóhatóság segítségét is kérheti. Az új törvénnyel tehát a társasházak hamarabb a pénzükhöz jutnak.

- Házirendet kell készíteni, pl. az építési vagy zajos szerelési munkák és egyéb tevékenységek időbeli korlátozása, a közös udvar használata, állattartás stb. szabályozására. A házirend előírásai nem lehetnek ellentétesek más jogszabályi előírásokkal.

- Abban az esetben, ha a közös képviselő pl. nem számol el az általa kezelt pénzzel, nem hív össze közgyűlést vagy nem végzi el a rábízott feladatokat stb., az új törvény értelmében ezentúl egyetlen lakó is az ügyészséghez fordulhat. Eddig csak a közgyűlésnek, vagyis a lakóközösségnek együtt voltak eszközei, pl. leváltás. Az új törvény értelmében akár egyetlen lakó is felléphet a közös képviselővel szemben, ha visszaéléseket tapasztal, az ügyésznek pedig mindent meg kell tennie a törvényesség helyreállítására. Felszólíthatja a közös képviselőt, összehívathatja a közgyűlést, bírósághoz fordulhat, vagy ha mindez kevés, akár felügyeleti biztost is kijelölhet.

- Ezentúl a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz a tulajdonostársak egyhangú szavazata szükséges, az eddigi 4/5-del szemben. Ennek hátrány is lehet, mert igen ritka az egyhangú döntés, azonban megakadályozható extrabefizetések (több százezres vagy milliós) megszavazása a szegényebb és így kisebb tulajdoni-, illetve szavazati hányaddal rendelkezők kárára.

http://www.epitinfo.hu/cikk/73630/torvenyi-valtozasok-a-tarsashazak-eleteben?area=147