A fűtési rendszer cseréje vagy korszerűsítése alapvető kérdés a lakásfelújítás tervezése során. Hogyan lehet nem drága, ugyanakkor esztétikus és energiatakarékos hálózatot kiépíteni? Erre keressük a választ a fűtési rendszerek áttekintésével.

A technológia fejlődése sok változást hozott a fűtési rendszerek területén. Például ma már a fűtési hálózat kiépítésénél általános igény, hogy nemcsak a csőhálózat, hanem a hőleadók vagyis a radiátorok is rejtve kerüljenek kiépítésre. Elmondhatjuk, hogy napjainkban nehéz olyan igényeket megfogalmazni, amelyek nem teljesíthetőek. Azonban azonos fűtési hatásfok mellett, az igényszintek közötti eltérés a költségekben mutatkoznak meg leginkább. Érdemes tehát a lehetőségeket áttekintenünk.

Konvektor

A háztartások jelentős részében használatosak ma is konvektorok. Ezek az egyedi fűtőkészülékek kéménybe vagy közvetlenül a kültérbe (parapet elembe) vannak bekötve. A közelmúltig a konvektorok nagy előnyének számított, hogy az egyes helyiségek fűtése egyedileg lett megoldva, nem volt szükség bonyolult csőhálózatra. A parapetes készülékek azonban sok veszélyforrást is rejtenek önmagukban. Az ablak alatt elhelyezett készülékekből kiáramló fűstgázok akár vissza is áramolhatnak a nem megfelelően tömített ablakokon. Ma, új fűtési rendszer kialakítása során nem jellemző a használatuk, bár egészen kis lakások egyedi fűtésének megoldásához egyszerű megoldást nyújt.

Hideg radiátor

Központi fűtés esetén egy fűtőkészülék, kazán kerül elhelyezésre, amely a fűtési melegvizet készíti el. Ez a víz kerül a csőhálózatban keringetésre. Vannak olyan készülékek melyek a használati melegvíz előállítására is alkalmasak, ezeket a két funkció összevonaása miatt kombi készülékeknek nevezzük. Korábban a fűtési hálózat kialakítása során a radiátorok egy gerinc mentén voltak felfűzve. Ezzel a megoldással jelentős mennyiségű munkát illetve anyagot takaríthattak meg a lakótelepek építése során. A rendszer hibája ugyanakkor, hogy nem megfelelő kiépítés esetén a gerinc végéhez érkező melegvíz annyira visszahűl, hogy az itt található radiátorok nem üzemelnek megfelelően.

Rejtett csövek

A falon kívüli vezetékeknek komoly erényük az egyszerű javíthatóság, még akkor is ha tudjuk, hogy a takart falban vagy aljzatban vezetett rendszerek elemeire a gyártók több tíz év garanciát adnak. Ma, elsősorban rejtett csővezést alkalmaznak a legtöbb esetben. A rézcsövek mellett úgynevezett 5 rétegű műanyag csöveket építenek be, amelyben a műanyag rétegek között egy alumínium réteg található. Ezzel a megoldással elkerülhető a levegő-diffúzió, ami a korábban alkalmazott egyrétegű csöveknél jellemző hiba volt (a vízzáró csöveken keresztül a rendszerbe levegő került). Ez rontotta a rendszer hatásfokát, illetve csökkentette a kazánok élettartamát. A csőhálózatoknál nagyságrendekkel csökkentek a csőkeresztmetszetek is, ezzel ma egyszerűen vezethetők aljzatokban illetve falazatokban.

Hálózatok kialakításánál a korábban használt sorba kapcsolt rendszert egyre több helyen váltja fel a párhuzamos kapcsolás. Ez azt jelenti, hogy egy központi elosztótól, vagyis az osztó-gyüjtőnek nevezett egységtől induló „fűtési körökre” elsősorban radiátoros fűtés esetén, minél kevesebb számú radiátor csatlakozik általában 2-3 darab. A fűtési körökben lévő 2-3 radiátor meghibásodásnál kisebb kimaradást jelent, másrészt pedig takarékosabb fűtést eredményez. Ennél a megoldásnál az osztó-gyűjtők kerülnek a kazánnal közvetlen összeköttetésbe, és az onnan érkező fűtési melegvíz ezen az egységben kerül szétosztásra a fűtési körökre. Az egyes fűtési körökbe ugyanolyan hőmérsékletű víz kerül, ennek megfelelően a radiátorok is azonos mértékben melegednek. A rendszer tervezésekor és kiépítésekor ügyelni kell arra, hogy az osztó-gyűjtőknek komoly helyigénye van, amiről nem szabad elfeledkezni.

Némileg bonyolultabb a helyzet, ha a radiátoros hálózatba padlófűtés is készül. Amíg a radiátoros fűtés esetén 70-80 c hőmérsékletű melegvíz kering, addig itt csak 30-40 c körüli Ezért ilyen összetett rendszereknél újabb elemek kerülnek beépítésre ami a megfelelő hőmérséklet különbséget biztosítja.

Falfűtés

A padlófűtéshez hasonlatosan alacsony hőmérsékletű vízzel üzemel az úgynevezett falfűtési rendszer. Ez a leghatékonyabban jól szigetelő falszerkezeteken helyezhető el. A csőhálózat a falra kerül elhelyezésre, ezért a leadott hőmennyiség jelentős része közvetlenül a falba jut. Míg a radiátoros fűtési rendszer konvekciós, ami azt jelenti, hogy a radiátorokon átáramló levegő felmelegítésével kerül a szoba felmelegítésre; addig a falfűtési rendszer sugárzó fűtés. Itt a fűtési melegvíz alacsonyabb hőmérsékletű, de az alacsonyabb hőmérséklet mellett a sugárzás miatt a hőérzet mégis megfelelő. Ez a jelenség lép fel szép napsütéses téli napokon amikor a léghőmérséklet alacsony, azonban az erős napsugárzás miatt mégis kevésbé felöltözve sem fázunk.

A zárt égésterű biztonságosabb

A fűtési rendszerek meghatározó eleme a kazán. Amennyiben az égéshez szükséges friss levegőt az őket körülvevő helyiségből nyerik, nyílt égésterű készülékekről beszélünk. Korszerű ablakszerkezetek fokozott légzárásúak, ezzel csökkenthető a hőveszteség, azonban ezzel egy időben a különböző páratechnikai problémák mellett, például a konyhában alkalmazott nagy teljesítményű elszívóval olyan légállapot teremthető, hogy a nyílt égésterű készülékben kialudhat a láng, esetleg visszaáramolhat a füstgáz, amely az emberi életet is veszélyeztetheti.

Ezzel ellentétben a zárt égésterű készülékek használatakor az égéshez szükséges friss levegő a külső térből érkezik, ezáltal a kazán függetlenedik a belső tértől! A műszaki szabályozás is egyre inkább ezeknek a készülékeknek a használatát írja elő.

Nyílt égésterű készülékből származó füstgáz a legegyszerűbb módon, gravitációs úton távozik a kazán égésteréből a környezetbe. A zárt égésterű készülékből azonban, a gáz nagyteljesítményű ventilátor segítségével távozik. Ez az úgynevezett turbó kémény. Ennek a technológiának köszönhetően a füstgázt nemcsak hagyományosan a tető felé lehet elvezetni, hanem akár a homlokzat irányába is.

A kazánokhoz általában duplafalú kémény csatlakozik, amelyben a belső cső a füstgázt vezeti kifelé, a külső részben pedig a friss levegő kerül bevezetésre. Ennek a rendszernek további nagy előnye, hogy nem kell a hagyományos kéményszerkezetet építeni. Az egyes gyártók zárt égésterű készülékek esetén további lehetőségeket biztosítanak a kémény megoldásokra. A zárt égésterű készülékek biztonságos üzemeltetése miatt, használatuk egyre inkább elterjedőben van.

Kombi kazán

A kazánok ömmagukban csak a fűtési melegvíz előállítására alkalmasak. A kombi készülékeknél azonban mind a használati-, mind a fűtési melegvíz egy kazánban készül. A kombi készülékekhez kapcsolódhat melegvíz tároló is, amely hosszútávon takarékosabb használatot jelent. A hagyományos, átfolyós (tároló nélküli) rendszerrel szemben nagyobb vízhozam érhető el, vagyis akár több egységet: fürdőszobát illetve konyhát képes ellátni a rendszer. A gépészeti rendszerek helyigénye, valamint a használatból adódó zajok kiszűrése miatt, a kombi kazánok mindig valamely alárandelt térben kerüljenek elhelyezésre.

Késik a melegvíz?

Fontos tudni, hogy a csaptelep és a készülék távolsága határozza meg, hogy a melegvízcsap kinyitása után mikor érkezik meg valóban a melegvíz. A telepítés gondos megválasztásával komoly vízmegtakarítás érhető el. Ha ez nem megoldható, például családi ház esetén a kombi készülék a pincében kerül elhelyezésre, érdemes keringtető rendszert kialakítani. Ez, a melegvíztárolóból egy szivattyú segítségével állandóan keringteti a használati melegvíz hálózatot, ezzel a melegvízcsap kinyitásakor a rendszer bármely pontján azonnal megfelelő hőmérsékletű víz nyerhető. Ügyeljünk arra, hogy a keringtető szivattyú használata érezhetően megnöveli a villanyszámlát. Ezért a keringtető szivattyúhoz rendszerint időkapcsolót szoktak csatlakoztatni, amellyel elkerülhető, hogy amikor nincs a rendszer használva, működjön a szivattyú.

Takarékos üzem telefonnal

A korszerű fűtésrendszer elengedhetetlen eleme a termosztát, amely típustól függően különböző kényelmi funkciót láthat el. A legegyszerűbb típus a forgatógombos, amelyen „csak” a kívánt hőmérsékletet tudjuk beállítani. Az értéknek megfelelően a termosztát indítja el, illetve állítja le a kazánt. Ez a termosztát lehet nappali-éjszakai kapcsolóval ellátva. Az éjszakai üzemmódban a termosztát egy előre beállított alacsonyabb hőmérsékletet tart.

Elektronikus termosztát alaptípusa, kezelhetőségben a forgatógombos termosztáttal egyezik meg, de a kívánt hőfok már egy kijelző segítségével állítható be. A napi programozású termosztátnál már előre be tudjuk állítani, hogy egy napon belül mikor üzemeljen a kazán és mikor ne. Beállítható, hogy amire felébredünk, vagy hazaérünk a lakásban meleg legyen, illetve a kazán éjszakára kapcsoljon ki. 

A fejletség egy következő szintjén áll az úgynevezett heti programozású termosztát, ahol a hét minden napjára külön határozhatjuk meg mikor és mennyi ideig üzemeljen a kazán. Hét közben korán induljon el a fűtés, hogy amire felébredünk meleg legyen a lakásban, napközben ne üzemeljen, de mire este hazaérünk ismét meleg lakás fogadjon minket. A hétvégén ezzel szemben reggel később induljon el a fűtés -hiszen később ébredünk- viszont egész nap üzemeljen és csak az esti lefekvés után álljon le. Természetesen a programozható termosztátok programjai egyszerűen kezelhetőek és bármikor könnyen változtathatóak, de viszonylag rendszeres napi rutint feltételeznek.

A szolgáltatások következő szintjén a termosztát telefonos távvezérlési lehetőséggel van ellátva, lehetőséget biztosítva arra, hogy azok a tulajdonosok akik nem napi rutin szerint használják a fűtést gazdaságos üzemeltetés mellett is mindig meleg otthonba érjenek haza. A telefon távvezérlésű rendszernél nem csak a termosztát van kapcsolatban a kazánnal hanem egy telefonos egység is. Telefonos bejelentkezéssel lehet a kazán üzemeltetésébe beavatkozni. Ez a szolgáltatás még mindig megfizethető kategóriába tartozik, főleg ha kényelmi és gazdaságossági funkciókat is figyelembe vesszük. A termosztátok kapcsolódhatnak komplett épület felügyeleti rendszerekhez, ám ezek ma még nem általánosak lakások, családi házak esetén.

A korszerű fűtésrendszer elengedhetetlen eleme a termosztát, amely típustól függően különböző kényelmi funkciót láthat el. A legegyszerűbb típus a forgatógombos, amelyen „csak” a kívánt hőmérsékletet tudjuk beállítani. Az értéknek megfelelően a termosztát indítja el, illetve állítja le a kazánt. Ez a termosztát lehet nappali-éjszakai kapcsolóval ellátva. Az éjszakai üzemmódban a termosztát egy előre beállított alacsonyabb hőmérsékletet tart.

Elektronikus termosztát alaptípusa, kezelhetőségben a forgatógombos termosztáttal egyezik meg, de a kívánt hőfok már egy kijelző segítségével állítható be. A napi programozású termosztátnál már előre be tudjuk állítani, hogy egy napon belül mikor üzemeljen a kazán és mikor ne. Beállítható, hogy amire felébredünk, vagy hazaérünk a lakásban meleg legyen, illetve a kazán éjszakára kapcsoljon ki. 

A fejletség egy következő szintjén áll az úgynevezett heti programozású termosztát, ahol a hét minden napjára külön határozhatjuk meg mikor és mennyi ideig üzemeljen a kazán. Hét közben korán induljon el a fűtés, hogy amire felébredünk meleg legyen a lakásban, napközben ne üzemeljen, de mire este hazaérünk ismét meleg lakás fogadjon minket. A hétvégén ezzel szemben reggel később induljon el a fűtés -hiszen később ébredünk- viszont egész nap üzemeljen és csak az esti lefekvés után álljon le. Természetesen a programozható termosztátok programjai egyszerűen kezelhetőek és bármikor könnyen változtathatóak, de viszonylag rendszeres napi rutint feltételeznek.

A szolgáltatások következő szintjén a termosztát telefonos távvezérlési lehetőséggel van ellátva, lehetőséget biztosítva arra, hogy azok a tulajdonosok akik nem napi rutin szerint használják a fűtést gazdaságos üzemeltetés mellett is mindig meleg otthonba érjenek haza. A telefon távvezérlésű rendszernél nem csak a termosztát van kapcsolatban a kazánnal hanem egy telefonos egység is. Telefonos bejelentkezéssel lehet a kazán üzemeltetésébe beavatkozni. Ez a szolgáltatás még mindig megfizethető kategóriába tartozik, főleg ha kényelmi és gazdaságossági funkciókat is figyelembe vesszük. A termosztátok kapcsolódhatnak komplett épület felügyeleti rendszerekhez, ám ezek ma még nem általánosak lakások, családi házak esetén.

Forrás:Lakásfelújítás magazin