Legutóbb az 1920-as években újították fel a lökösházi Bréda-kastélyt, az ország egyetlen olyan nemesi rezidenciáját, amelyet a reneszánsz építészet mestere, az olasz Andrea Palladio ihletett.

A kastély közel száz év után turisztikai központként ébredhet fel hosszú csipkerózsika álmából.

„Apám, az átok fogott!” — ez a búcsúlevél hevert Vásárhelyi Albert mellett, mikor a család lökösházi kastélyában 1835-ben rátaláltak holttestére. A harminchárom éves fiatalember, Vásárhelyi I. János Arad vármegyei alispán fia a családtagok által burkolata miatt csak kőszobának nevezett szalonban szorította homlokához revolverét.

A környéken jól ismert Vásárhelyi famíliában történt öngyilkosság híre felkavarta a kedélyeket. A helyi hagyomány szerint a család legfiatalabb férfitagja nem tudta feldolgozni ötéves fia, István tragikus halálát, ezért lőtte főbe magát. A gyermek azonban a feljegyzések szerint édesapja halála után egy évvel, 1836-ban hunyt el. A történtek mögött valójában nő-, pontosabban nőügyek álltak.

A családi legendárium szerint a vaskezű atya, Vásárhelyi I. János ellenezte, hogy fiai a Brüneck család leányainak udvarolnak. Az idősebb fiú II. János házasságát még lenyelte, ám amikor Albert is Brüneck lányt vet nőül betelt a pohár és megátkozta fiatalabb gyermekét.

A kastélynak nem ez az egyetlen legendája. Az épület történetéről csak keveset tudni. A Lökösháza környéki birtokot 1725-ben kapta meg Edelspacher Zsigmond császári lovastiszt. Nőági örököse, Bánhidy János 1770-ben egy velencei patrícius család leányát, Capetta Krisztina Annát vette feleségül.

A velencei asszony veje, Vásárhelyi János építette meg a kastélyt az 1810-es évek környékén. Az épületet, az olasz családi kötelékek miatt talán nem véletlenül, a reneszánsz nagymester Andrea Palladio vicenzai kastélya, a Villa Capra La Rotonda ihlette.

A kastély először egyfajta hétvégi háznak épült. A Vásárhelyi család később nagyobb földterületet vásárolt a környéken, bővítették az épület és végül oda költöztek. A kúriát és a környező birtokot később a báró Bohus, majd a gróf Bréda, végül 1945-ig a Kovács-Sebestény család birtokolta. A népnyelv azonban a birtokot mai napig a Brédákhoz köti, így országszerte Bréda kastélyként ismert.

1945 után —rossz szójátékkal élve — a Bréda kastélyból préda lett, állapota folyamatosan romlott. A rendszerváltás után szinte téglánként hordták szét. A kúria most főnixként, poraiból éled újjá. Hazai befektetők több mint 330 millió forintból fejlesztik turisztikai központtá a Vásárhelyi—Bréda-kastélyt 2012-re.

Forrás: Beol

http://www.kulturpart.hu/latvanypart/22575/megujul_a_legendas_kastely